Okos-e a gyerekem?

Minden gyermek más ütemben fejlődik, és a fejlődési fokokat gyorsabban megugrókat hajlamosak vagyunk zseniként elkönyvelni. Ezek a gyerekek mindenképpen tehetségesebbek kortársaiknál. A tehetségük sokféle lehet, de mindenképpen közös bennük, hogy az átlagosnál érzékenyebbek. A szenzoros érzékenység például művészi tehetségre utal, míg a motoros érzékenység a fejlettebb mozgáskultúrával jár együtt. Sokan intellektuálisan érzékenyek, ők azok a sokat kérdező, egy-egy témában magukat mélyen beleásó gyerekek, akinek kíváncsiságát már a szülők sem tudják kielégíteni. Biztosan mindenki találkozott már olyan kisfiúval, aki kívülről fújta a dinoszauruszok latin neveit vagy olyan kislánnyal, aki mindent tudott a növényekről.

Ez a korán felismerhető tehetség és kreativitás azonban nem problémamentes. Ezek a gyerekek sokszor nehezen illeszkednek be, nehezen fogadják el a számukra értelmetlennek tűnő szabályokat, unatkoznak az „átlaggyerekekre" szabott oktatási rendszerben. Nem csoda, hogy sok szakember szerint az igazán tehetséges gyerekeket nem szabad a hagyományos iskolarendszer keretei közé engedni.

Ezen a véleményen van a világszerte ünnepelt Sir Ken Robinson, aki nemrég Magyarországon is tartott előadást. Szerinte a fejlett világ jelenlegi iskolarendszere megöli a kreativitást. Robinson szerint minden gyerekben ott rejtőzik a félelmetes tehetség, amelyet az iskolarendszer nem enged felszínre törni.

Polgár László is úgy gondolja, hogy bárkiből lehet zsenit nevelni. Polgárt pályája elejétől rendkívül izgatta a képességfejlesztés és megfigyelte, hogy azok a gyerekek hatalmas előnnyel indulnak kortársaikkal szemben, akiket tudatosan nevelnek szüleik, inger gazdag környezetben nőnek fel. A másik fontos tényezőnek Polgár László a specializálódást tartja, amelyet már nagyon korán ki kell választanunk gyermekünk számára, és a kiválasztott területen intenzív munkát kell végezni.  Polgár szerint hibás az a hozzáállás, hogy sokoldalú oktatásra van szükség, hiszen így a gyerekek semmiből sem lesznek képesek kiemelkedőt alkotni. Az iskolarendszerrel való problémája miatt a Polgár család lányait nem is engedte iskolába, hanem otthon foglalkozott Zsuzsával, Judittal és Zsófiával. Emiatt sok meghurcoltatás érte a szülőket a hatóságok részéről: börtönbe akarták zárni őket, míg a lányokat intézetbe akarták vinni.

Természetesen kevésbé drasztikus módszerrel is fejleszthetjük gyermekeink képességeit. Mindenképpen felkészültnek kell lennünk, oda kell figyelnünk arra, hogy mi érdekli a gyermekünket, meg kell válaszolni kérdéseiket. Ehhez rengeteg türelem, nyitottság és empátia kell. A tehetséges gyerekek nagyon önérzetesek, könnyen megsértődnek, és elmegy a kedvük az adott feladattól.

A támogatás és bátorítás elengedhetetlen, és figyelni kell arra, hogy ne nehezedjen túlzott nyomás a gyerekekre, az extrém „üvegház" nevelés veszélyeztetheti a hosszútávú eredményeket. A tehetség nagy kincs, de egyben hatalmas felelősség is, hiszen, ha nem figyelünk oda, könnyen kárba veszhet, sőt a gyermekünknek komoly lelki sérüléseket okozhatunk.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy hány évesen érdemes gyermekünknek elkezdenie az idegen nyelvek tanulását? Az már nem kérdés, hogy erre az életben való boldoguláshoz feltétlenül szükség van. Egy jobb egyetemre való bejutáshoz, vagy egy állásinterjún hihetetlen hátrányt szenvednek azok, akik nem beszélnek idegen nyelveket. És itt nem a nyelvvizsgáról van szó, hanem a valódi használható nyelvtudásról. Sajnos nem ritka, hogy előbbi meglétéből nem következik egyértelműen az utóbbi.

A nyugati világban egyre elterjedtebb a módszer, miszerint a gyerekeket már egészen kicsi kortól elkezdik idegen nyelvekre tanítani, sőt az sem ritka, hogy egyszerre többre. A kétnyelvűség módszerét támogatók szerint az anyanyelv és egy idegen nyelv párhuzamos elsajátítása fejleszti a nyelvi érzéket, javítja a kommunikációs képességeket és a kognitív folyamatokra is pozitív hatással van. Sokan úgy vélik a hét éves kor előtt megkezdett nyelvtanulás segít a gyerekeknek, hogy a kiejtést és a mélyebb nyelvtani összefüggéseket anyanyelvi szinten elsajátítsák, amire később nincs, vagy csak nagyon nehezen van lehetőség. Így a fenti állításokat igaznak tartó kutatók számos módszert fejlesztettek ki, melyek közül több az otthoni tanulást helyezi előtérbe, ahol a szülők játékos gyakorlatokon keresztül tanítják gyermekeiket. Persze léteznek a korai nyelvtanulásnak intézményesült formái is. Hazánkban is több két tannyelvű óvoda, sőt bölcsőde is található, ahol a gyermekekkel már egészen pici koruk óta szakemberek foglalkoznak.

Nem ért azonban mindenki egyet a fenti irányelvekkel. Sokan félnek attól, hogy gyermekük anyanyelvi képességeit negatív irányban befolyásolja, ha a beszédtanulást plusz egy idegen nyelv színre lépésével megzavarjuk. Egyes kutatók szerint számos viselkedési zavar kialakulásához illetve az érzelmi fejlődés lassulásához is vezethet, ha gyermek 3 éves kor előtt ez második nyelv elsajátítását is megkezdi.

Hogy melyik táborba csatlakozunk mikor gyermekünk eléri az adott kort, az csak rajtunk múlik. Ami azonban biztos: a korai nyelvtanulás feltételezett hátrányai messze elmaradnak a szinte biztosan fennálló előnyök mellett. Az Európai Unió országaiban egyre inkább előtérbe helyezik a korai nyelvtanulást és egyre többen buzdítják erre a szülőket. Ha mi is csatlakozni akarunk a sorba azonban fontos, hogy olyan intézményt válasszunk ahol képzett szakemberek a gyermekek fejlődésének értelmi képességeinek előzetes felmérése alapján személyre szabott módszereket dolgoznak ki. Ha pedig mi magunk, otthon akarjuk nyelvekre tanítani gyermekünket, akkor azt minden esetben könnyedén, játszva tegyük, minden esetben szem előtt tartva a gyerek saját tempóját.

A gyermekek már egészen kicsi kortól képesek a számok ismeretének elsajátítására. Ezekre az ismeretekre természetesen a való életben is nagy szükség van de számos gyerekeknek készült játék teljes élvezetéhez is nélkülözhetetlen tudásról van szó. Így fontos, hogy a gyerekek kis koruktól fogva játékosan ismerkedjenek a számokkal, amire az alábbi pár példa kiválóan alkalmas.

Ugróiskola

A jól ismert játék nem csak egészséges testmozgást biztosít a kicsik (és szüleik) számára, de ha ugrálás közben hangosan mondjuk is a számokat, akkor ez segít elsajátítani azok sorrendjét, ráadásul a földre rajzolt írásjelekkel is ismerkedhetnek.

Egyszerű kártyajátékok

Az egészen kicsi gyerekek is imádnak a felnőtteket utánozva komoly kártyapartikat játszani. Találjunk ki egyszerű szabályú, vagy rögtönzött kártyajátékokat, ahol a gyerekek a franciakártya segítségével tanulhatják meg a számok növekvő sorrendjét.

Társasjátékok

A legegyszerűbb játékok is, mint a 'Ki nevet a végén' is segíthet a kicsiknek, engedjük őket önállóan dobni, a kocka eredményét, majd a lépést is leszámolni. A számok ilyen, gyakorlati alkalmazása később hasznukra válhat!

Számolós könyvek

A könyvesboltok polcain számtalan a számokat játékos formában, kedves, jópofa rajzokkal és történetekkel oktató könyv található. Ne csak a régi klasszikusokat és bestsellereket keressük, a mai gyerekek igényeinek gyakran az újabb kiadások felelnek meg jobban.

Számoljunk játék közben is!

Végül fontos, hogy akármit is játszunk a számolásra mindig van apropó. Ha közösen tesszük el a játékokat a dobozba, labdázás vagy bújócska közben mindig számolhatjuk, hogy az adott feladatot éppen hanyadszor csináljuk. Így a gyerekek észre sem veszik, de már el is sajátították a matematika alapjait.