Okos-e a gyerekem?

Az első iskolás évek egyik legmeghatározóbb élménye vitathatatlanul az olvasni tanulás. Ez az élmény azonban sajnos nem minden gyerek számára pozitív. Sokan küzdenek nehézségekkel, melyeknek akár szervi eredete is lehet, de talán még többen vannak olyanok, akik egyszerűen nem szeretik meg az olvasást. Ezzel nem csak egy nagyszerű hobbitól, készségtől fosztják meg magukat, de teljes tanulmányi útjukra, sőt egész életükre is negatív hatással lehet az olvasás szeretetének hiánya. Ez azonban nem csak a gyermeken, és pláne nem csak az iskolán és a tanítókon múlik. Pár egyszerű szempontot szem előtt tartva a szülők és a család is igen sokat tehet a cél érdekében.

Az alapkészségek kialakulása

Az olvasáshoz szükséges alapkészségek már egészen kisgyermekkorban kialakulnak. Ide tartozik a beszédkészség, a ritmusérzék, és az ezekre épülő játékok ismerete. Azáltal, hogy a gyerekekkel kiskoruktól fogva mondókákat tanítunk, ezeket esetleg egyszerű ritmusos zenei aláfestéssel kísérjük, segíthetjük a helyes beszédritmus kialakítását, valamint a különböző hangok kiejtését. Ez roppant fontos, hiszen később ezeket a hangokat kell a gyereknek az írásjelekhez párosítania.

De nem csak ilyen közvetlen módon szerettethetjük meg az olvasást. Sokat segíthet, ha már az egészen kicsi gyereknek is veszünk 'könyvformátumú játékokat'. Ezeknek természetesen nem valódi könyvek, csak lapozható textiljátékok, de akár fürdéshez kialakított vízálló ábrás könyveket is találhatunk. Később ezeket leválthatják a már a saját gyermekkorunkból is ismerős kemény papírra nyomott mesekönyvek, 4-5 oldalas történetek. Nagyon fontos, hogy a gyermekek imádják utánozni a felnőtteket. Ha kicsik látják, hogy a család többi tagja is ezekhez hasonló tárgyakkal foglalkozik az elemi késztetést ébreszt bennünk a viselkedéssor megismétlésére, léutánzásara. Ha ebben számukra szórakoztató módon segítünk az hosszú távon barátkoztathatja meg őket a könyvekkel újságokkal és végső soron ezek írott tartalmával.

Az iskola előtt

Sok gyerek már az iskola megkezdése előtt el tud olvasni pár betűt. Ez kétségtelenül hasznos, de ne igyekezzünk szándékosan megelőzni a többieket. Egyrészt a szülők többsége nem ismeri kellőképpen az olvasástanítás módszertanát, így a gyerek összezavarodhat, ha mást hall otthon, mint a tanítónénitől. Másrészt ha sikerrel járunk is, az órák jelentős részét unatkozással fogja tölteni, ami nem csak negatív bélyeget nyomhat teljes iskolai élményeire, de az új gyerekközösségbe való beilleszkedését is nehezítheti.

Ettől függetlenül, ha a gyermekünk már az iskola megkezdése előtt mutat érdeklődést az olvasás után, pár dolgot megtaníthatunk neki, de csak addig, amíg érdeklődése változatlanul fennáll. Saját nevének betű, vagy a szülők neveinek kezdőbetűi például remek kiindulók lehetnek.

Az első olvasmányélmények

Ha a gyerekek az iskolában is elkezdték olvasni tanulni sem ér véget a szülők feladata. Mert bár talán igaz, hogy az olvasni tanulást az iskolában lehet legjobban elsajátítani, de az olvasás szeretetét egészen biztosan nem. Ha a gyerek már boldogul a betűk egymásutánjának dekódolásával is fontos, hogy olyan olvasási feladatokat végeztessünk velük melyekben örömüket lelik, hatnak érzelmeikre. Ezekre az iskolában többnyire nem jut kellő idő és figyelem. Játszhatunk olvasós szerepjátékokat, ahol a egy párbeszéd résztvevőinek szerepét kiosztva a szöveget felváltva olvassuk fel. Ha ilyenkor még a hangunkat is elváltoztatjuk, és valóban belehelyezkedünk a szerepbe az roppant szórakoztató lehet. De ugyanilyen fontos, hogy a gyermeke az egyedül olvasás élményét is megtapasztalja. Ehhez a számára érdekes és érzelmekben gazdag történeteket, könyveket kell beszereznünk. A könyvesboltokban hagyjuk, hogy ő válasszon, de mindenképp vegyük figyelembe hogy a kiadó milyen korosztálynak ajánlja az adott könyvet. Jó módszer lehet kedvenc mesefilm vagy akár számítógépes játék karakteréről szóló történeketeket is könyv formájában megvenni.

Összességében elmondható, hogy az olvasás sokunk számára az egyik legalapvetőbb tevékenység. Olyan, ami a mindennapi munka során szinte kikerülhetetlen, de ugyanakkor kikapcsolódásnak, a kreativitás és a fantázia fejlesztésének is az egyik legkiválóbb módszere. Ennek ellenére az olvasás sokak számára csak nyűg, aminek megszerettetésért nem csupán olvasni tanítani kell a gyerekeket, de az olvasás készségét jól és szórakoztatóan használni is.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy hány évesen érdemes gyermekünknek elkezdenie az idegen nyelvek tanulását? Az már nem kérdés, hogy erre az életben való boldoguláshoz feltétlenül szükség van. Egy jobb egyetemre való bejutáshoz, vagy egy állásinterjún hihetetlen hátrányt szenvednek azok, akik nem beszélnek idegen nyelveket. És itt nem a nyelvvizsgáról van szó, hanem a valódi használható nyelvtudásról. Sajnos nem ritka, hogy előbbi meglétéből nem következik egyértelműen az utóbbi.

A nyugati világban egyre elterjedtebb a módszer, miszerint a gyerekeket már egészen kicsi kortól elkezdik idegen nyelvekre tanítani, sőt az sem ritka, hogy egyszerre többre. A kétnyelvűség módszerét támogatók szerint az anyanyelv és egy idegen nyelv párhuzamos elsajátítása fejleszti a nyelvi érzéket, javítja a kommunikációs képességeket és a kognitív folyamatokra is pozitív hatással van. Sokan úgy vélik a hét éves kor előtt megkezdett nyelvtanulás segít a gyerekeknek, hogy a kiejtést és a mélyebb nyelvtani összefüggéseket anyanyelvi szinten elsajátítsák, amire később nincs, vagy csak nagyon nehezen van lehetőség. Így a fenti állításokat igaznak tartó kutatók számos módszert fejlesztettek ki, melyek közül több az otthoni tanulást helyezi előtérbe, ahol a szülők játékos gyakorlatokon keresztül tanítják gyermekeiket. Persze léteznek a korai nyelvtanulásnak intézményesült formái is. Hazánkban is több két tannyelvű óvoda, sőt bölcsőde is található, ahol a gyermekekkel már egészen pici koruk óta szakemberek foglalkoznak.

Nem ért azonban mindenki egyet a fenti irányelvekkel. Sokan félnek attól, hogy gyermekük anyanyelvi képességeit negatív irányban befolyásolja, ha a beszédtanulást plusz egy idegen nyelv színre lépésével megzavarjuk. Egyes kutatók szerint számos viselkedési zavar kialakulásához illetve az érzelmi fejlődés lassulásához is vezethet, ha gyermek 3 éves kor előtt ez második nyelv elsajátítását is megkezdi.

Hogy melyik táborba csatlakozunk mikor gyermekünk eléri az adott kort, az csak rajtunk múlik. Ami azonban biztos: a korai nyelvtanulás feltételezett hátrányai messze elmaradnak a szinte biztosan fennálló előnyök mellett. Az Európai Unió országaiban egyre inkább előtérbe helyezik a korai nyelvtanulást és egyre többen buzdítják erre a szülőket. Ha mi is csatlakozni akarunk a sorba azonban fontos, hogy olyan intézményt válasszunk ahol képzett szakemberek a gyermekek fejlődésének értelmi képességeinek előzetes felmérése alapján személyre szabott módszereket dolgoznak ki. Ha pedig mi magunk, otthon akarjuk nyelvekre tanítani gyermekünket, akkor azt minden esetben könnyedén, játszva tegyük, minden esetben szem előtt tartva a gyerek saját tempóját.